A különböző lábdeformitásoknak közös jellemzője a velük járó aggodalom a szülők részéről, a gyerekek oldaláról pedig az őket kísérő fájdalom vagy kellemetlenség. Vegyük sorra ezeket a deformitásokat, és gondoljunk arra, hogy nagy részük megelőzhető, illetve kialakulás után is kezelhető.
Lúdtalp
A lúdtalp összefoglalva a harántboltozat ívének hiánya, annak süllyedése. A lábfej ugyanis a sarokcsonttól kiindulva hosszanti boltozattal, a lábujjakat összekötve pedig harántboltozattal rendelkezik. Minél kisebb a harántboltozat íve, annál súlyosabb lúdtalpról beszélünk. Azonban megkülönböztetünk flexibilis és rigid lúdtalpat, így tehát a tünetek szakszerű beazonosítása ortopéd orvos feladata. A lúdtalp megfelelő supinált cipő viselésével, sok mozgással, alkalmankénti lábfejtornával, és a túlsúly kerülésével előzhető meg leginkább. Persze genetikai háttere is van, azonban az életmód nagyon sokat számít. A kezeletlen flexibilis lúdtalp pedig könnyen rigiddé válik, melyet már sokkal nehezebb orvosolni, ezért érdemes odafigyelni a problémára. Járjunk szűrésekre, figyeljük a kicsi lábát, mozgását.
Bokasüllyedés
A bokasüllyedés sokszor a lúdtalppal együtt jár, ennek ellenére nem szabad őket összemosni és összekeverni. A bokasüllyedés a boka elmozdulása. Ilyenkor a sarokcsont befelé dől, vagy éppen kifelé. Ennek köszönhetően a kicsi ilyenkor vagy a külső lábélen, vagy a belső lábélen jár, nem az egész talpát használja. Minél súlyosabb a bokasüllyedés, annál jobban meglátszik a gyermek járásán. A bokasüllyedést a lúdtalphoz hasonlóan supinált cipő, supinált szandál viselésével szokták kezelni. Ez a fajta cipő mozgásra kényszeríti a láb kis izmait, melyek ezáltal megerősödve a helyes tartás irányába korrigálják a gyermek járását. A lúdtalp esetében javasolt életmódbeli tudatosság ugyanúgy igaz a bokasüllyedés megelőzésére is. A bokasüllyedés és a lúdtalp sokszor a többi deformitás alapját, kiváltó okát képezik.
O-láb
O-láb esetében zárt állásban összeérnek a bokák, a térdek azonban nem.
Az O-láb mértékét, súlyosságát a térdek távolsága határozza meg. Kialakulásának hátterében sokszor szintén a lúdtalp áll. Megelőzése és kezelése a boka, lábfej megfelelő állásának megtartása vagy elérése formájában valósul meg. A supinált szandál vagy cipő, illetve gyógytorna segít kezelni a problémát, miközben a sok mozgás lehet a hatékony megelőzés legfontosabb eszköze. Az O-lábról tudni kell, hogy kisbaba korban, egészen kicsi totyogó korszakban, amikor a gyerekek járni tanulnak, teljesen természetes, ahogy a lúdtalpra vagy a bokasüllyedésre emlékeztető tünetek is.
X-láb
X-láb esetében zárt állásban összeérnek a kicsi térdei, ellentétben a bokákkal, melyek távol állnak egymástól ilyenkor is, sőt, befelé fordulnak. A térdek tehát a test középvonala felé billennek. Az X-láb lehet szimmetrikus és aszimmetrikus is, a legtöbb esetben a lúdtalp következményeképp alakul ki. Ezért a megelőzése általában a lúdtalp kezelésével függ össze, valamint a már emlegetett mozgással, a túlsúly kerülésével. Hosszútávon gyógytorna és mozgás segít az X-láb kezelésében.
Kalapácsujj
Kalapácsujjról akkor beszélünk, amikor az egyik lábujj V formájú. Ez annak köszönhető, hogy az alsó és a középső ujjperc találkozásánál meghajlik a lábujj. Az elváltozás összefügg a lábfej három ponton történő megtámasztásának hiányával, mely más elváltozásokkal is együtt járhat, és hosszútávon komolyabb következményei lehetnek. A lúdtalp, bokasüllyedés, különböző ízületi gyulladások, fájdalmas járás mind-mind összefüggenek egymással és a kalapácsujjal. A kalapácsujj esetében rövidtávon vagy közvetlenül a kiugró V-alakkal bíró lábujj fájdalmas kidörzsölődése, az érintett ízület begyulladása jellemző kellemetlenség.
Dongaláb
Dongaláb esetében a lábfej kisebb és merevebb a megszokottnál. Jellemző még, hogy a lábfej, valamint a sarok befelé fordul, a láb pedig meghajlik a bokaízületnél. A talp belső éle jellemzően a test közepe felé hajlik. A sarok magasan áll. A dongaláb ízületi deformitása miatt a vádli tartása is eltér a megszokottól. A dongaláb a lábfej ízületeinek elváltozásával jár, így kihathat az egész láb tartására és mozgására, később pedig az egész testtartásra. Öt különböző típusú dongalábat különböztetünk meg, ezek között a szekunder dongaláb az, amely más egyéb deformitások következménye, így azokkal összefüggésben kell kezelni, az eredeti probléma megoldásával párhuzamosan.
Sarkantyú
A sarkantyú egyfajta csontkinövés, amely a talp alsó részén alakul ki. Az ín és a csonthártya találkozásánál keletkezik, az itt kialakuló gyulladás következményeként. Sarkantyú kialakulása esetében a láb nem megfelelő terhelésén kell először változtatnunk.
