Könnyű elveszni ezekben a fogalmakban. Kalapácsujj, bütyök és társai. Ez az összefoglaló cikk elnavigál minket a kalapácsujj kérdésének útvesztőiben. Mik a kalapácsujj tünetei? Milyen összefüggésben áll a többi lábfejet érintő deformitással? Hogyan előzzük meg, milyen cipőt hordjunk?
A kalapácsujj egy, a lábfejet, pontosabban a lábujjakat érintő deformitás. Egy olyan modernkori elváltozás, amely nagymértékben az életmódunkon alapul. Alkalmanként látványos, és kényelmetlen, sőt, fájdalmas. Definíciója szerint a kalapácsujj az a deformitás, amely esetében az egyik lábujj V-alakot vesz fel, mivel az alsó és a középső ujjperc találkozásánál behajlik, ezáltal az érintett lábujj kiemelkedik. Ez adja a jellemző V-alakot.
A lábfejnek három ponton kell támaszkodnia. A kislábujj, a nagylábujj, illetve a sarokcsont adja ki ezt a háromszöget. Ha ez a kitámasztás nem valósul meg, annak következményei vannak. Általában a lábboltozat süllyedése az, amely a megbomlott egyensúllyal összhangban azt eredményezi, hogy megváltozik a láb terhelése. Ennek következtében kezd el a nagylábujj a külső oldal fele dőlni, így pedig a többi lábujjnak kevesebb hely jut, ezért veheti fel egy vagy több lábujj is a hajlított helyzetet.
SUPINÁLT SZANDÁL KÍNÁLATUNKAT IDE KATTINTVA TEKINTHETI MEG!
A lúdtalp kialakulása is a lábfej statikai felépítésével, a már említett hárompontos támasszal áll összefüggésben. A hosszanti boltozat és a harántboltozat a háromszög két hosszabb, illetve a rövidebb oldalát fedik. A harántboltozat megsüllyedése jelenti a lúdtalpat, tehát a nagylábujj és a kislábujj közötti vonal ívének eltűnése. Elképzelhető, hogy súlyosabb esetben ez az ív teljesen eltűnik, és a lábfej elülső része teljesen a földhöz lapul.
A lúdtalp lehet flexibilis és merev is. A merev lúdtalp sokkal komolyabb, és a kezelése is nehezebb. Sőt, a megelőzése is bonyolultabb, mert nagy eséllyel genetikai háttere van, azonban előfordul, hogy a kezeletlen, figyelmen kívüli flexibilis lúdtalp következményeként alakul ki a rigid lúdtalp.
A lúdtalp tüneteinek kialakulása összefügg a gyerekkori szokásokkal, az egészséges lábtartást biztosító cipők viselésével, illetve az egészséges, sportos életmóddal. Gyerekkorban ugyanis folyamatosan fejlődik a láb, az első lépések elsajátításától kezdve pedig felgyorsul ez a folyamat, hiszen ezzel a mozgással hatunk a láb izmaira. A három alappillér kényes egyensúlyának kialakulásának tehát a gyermekkori életvitel az alapja. Persze bizonyos hatások következtében felnőttkorban is megbomolhat ez az egyensúly.
A bütyök kialakulásának a nem megfelelő cipő szokott lenni a fő oka. Persze ennek az elváltozásnak is van genetikai háttere, öröklött hajlammal nagyobb esélyünk van rá.
A bütyök a lábfej belső oldalán jelentkezik. Egy eldeformálódott ízületről van szó, amely könnyen be tud gyulladni. A bütyök olykor a lúdtalphoz hasonlóan a lábfej harántboltozatának süllyedésével járhat, illetve összefügg a láb statikai helyzetének átalakulásával, az egyensúly felborulásával. Ebben az esetben a bütyök miatt megrövidülő ínak befelé húzzák a nagylábujjat, emiatt pedig az alapperc, azaz a legkisebb ujjperc kitüremkedik. A bütyök okozta nyomás során a nagylábujj a mutató lábujj felé mutat, és a láb inai, izmai is erre húznak. Éppen emiatt lehet egyenes következménye a bütyöknek a kalapácsujj.
A nagyon magas lábboltozat a harántboltozat vagy a hosszanti boltozat túlzott ívességét jelenti. A lúdtalppal ellentétes deformitás, így például a magas lábboltozat esetében nem szabad supinált cipőt hordani, mivel ebben az esetben eleve enyhén dől, azaz supinál a sarokcsont. A két boltozat túlzott magassága, ívessége következtében a láb első és hátsó része szembefordul egymással, így a nagylábujj bütyke mélyebbre kerül, így nem tud megfelelő módon részt venni a lábat érintő teher hordásában. Ez okozza végül a lassan, és fokozatosan kialakuló kalapácsujjat. A magas lábboltozatot megfelelő talpbetéttel lehet kezelni.
A túl szűk cipők rendszeres viselésével összenyomódnak a lábujjak. Átalakul a lábfej teherviselése, mivel a lábujjak nem tudnak megfelelő mértékben részt venni ebben. A lábujjak természetellenes helyzetbe kényszerítése, annak rendszeressége pedig hozzájárul V-alakú eldeformálódásukhoz is.
SUPINÁLT CIPŐ KÍNÁLATUNKAT IDE KATTINTVA TEKINTHETI MEG!
A kalapácsujj felismerhető arról, hogy valamelyik lábujj V-alakot vesz fel. Ez egy könnyen felismerhető tünet, hiszen látványos deformitásról beszélünk. Az alsó és a középső lábujjperc találkozásánál a lábujj ki is emelkedik. A tüneteket felismerhetjük arról is, hogy könnyen irritálódik, esetleg ki is dörzsölődik a lábujj érintett része. Égő érzés, fájdalom ugyanúgy a jele lehet, mint a dörzsölődés által okozott bőrfájdalom is.
A kalapácsujj tünetei a lábujj ismertetett elhajlása mellett tehát lehet bőrkeményedés és vízhólyag, kidörzsölődés, a járás kényelmetlensége, esetleg fájdalmassága. A láb megfeszítésének lehetetlensége.
A kalapácsujj felismeréséhez, annak súlyosságának megállapításához orvosi vizsgálatra van szükség. A szakorvos több különböző teszt elvégzése után állapítja meg a diagnózist. Azonban, ha erős a gyanúnk, akkor a következő módon leellenőrizhetjük a helyzetet. Először azzal, hogy megnézzük, tudjuk-e mozgatni a szóban forgó, lehajlott lábujjat, lábujjakat?
Ha nem tudjuk mozgatni, akkor azonnali kezelésre szorulunk. Ha tudjuk őket mozgatni, akkor próbáljuk ki a pipáló helyzetet: láfejünket és a lábujjakat felfelé mozgassuk. Ha ebben a helyzetben nem nyúlnak ki a lábujjak, akkor egyértelmű, hogy kalapácsujjunk van, és orvoshoz kell fordulnunk. Ha enyhén mozog, görbén mozog a lábujj, akkor is van rá esély, hogy ez a problémánk.
Már gyerekkorban érdemes odafigyelni a különböző deformitások, így a kalapácsujj megelőzésére is. Mivel a gyerekek lába fejlődésben van, izmaik, csontjaik és ízületeik állapota formálható. A helyes és egészséges fejlődést kell biztosítanunk számukra.
Ehhez elsősorban az a legfontosabb szabály, hogy támogatjuk a mozgásfejlődésüket. Nem siettetjük őket a fejlődésben, nem erőltetünk rájuk olyan mozgást, melyre esetleg izmaik, csontjaik nincsenek felkészülve. Azonban a megfelelő környezet kialakításával teremtsük meg a lehetőséget a különböző mozgásformát elsajátítására. Az átfordulása, kúszás és mászás sok szabad területet, de biztonságos terepet is igényel. A járás erőltetése különösen veszélyes lehet. A járás azonban nem csak ezért kulcsfontosságú. A megfelelő cipő biztosításával, illetve a sok mezítlábas játékkal biztosíthatjuk a láb megfelelő fejlődését.
Milyen a megfelelő cipő gyerekeknek?
A megfelelő gyerekcipő stabilan tartja a lábfejet, a bokát! Ne legyen túl nagy vagy túl kicsi a mérete, mert így vagy kapaszkodnia kell a lábujjaknak, vagy épp össze vannak szorítva a cipőben. A talp ne legyen túl merev, de túl puha sem. Egyszerűen támogassa a gördülő mozgást. A gyerekcipő kiválasztásakor fontos szabály, hogy ki kell zárnunk a balerina cipő és a papucs, valamint a bokát nem tartó szandálok rendszeres viselését. A supinált cipő, vagy a supinált szandál nagyon hasznos ugyan, de megelőzés helyett kezelés céljából hordható, orvosi javaslatra!
Milyen a megfelelő cipő felnőtteknek?
Főleg a kalapácsujj és a bütyök kialakulása miatt fontos felnőtt korban is a megfelelő cipők viselése. Ne legyen sem hosszabb, sem szélesebb a lábunknál. De túl szoros sem legyen, mert akkor a lábujjakat érő nyomás miatt megbomlik a sokat említett statikai egyensúly, a láb támasztását biztosító háromszög. Az elöl keskenyedő hegyesorrú cipők és a magas sarkuk sem túl egészségesek. Próbáljuk megtalálni az egyensúlyt a számunkra dekoratív és a kényelmes cipő között. A megfelelő cipő kényelmes és szabad mozgást biztosít a lábujjaknak. Állás közben nem érnek hozzá a lábujjak a cipő orrához. Ez jelenti azt, hogy van elég mozgásterük. A talp rugalmassága, a gördülő mozgás segítése nem csak gyerekcipők esetében elvárás. A merev cipő minden esetben kényelmetlen a lábnak. Ha állunk, a lábujjak nem érintkezhetnek a cipő végével. Fontos az is, hogy a talp puha és hajlékony legyen, mert a merev típus nem egészséges.
A sport mind gyerekek, mind felnőttek esetében kiváló módja a lábfej problémák megelőzésének. Így a kalapácsujjal kapcsolatban is fontos megemlíteni. Egyrészt azért fontos, mert a láb izmai a sport miatt folyamatosan fejlődnek, és ezáltal támogatják a láb megfelelő statikai rendszerét. Különösen hasznos lehet a lábfej torna, mezítláb. Tárgyak felemelése lábbal, a pipa-spicc váltogatása, labda görgetése a talppal, lábujjhegyen séta, majd külső- vagy épp belső lábélen járás. Ezek a tornák általánosságban erősítik az érintett izmokat.
A mozgás a testsúly kontroll szempontjából is fontos, hiszen könnyű ördögi körbe keveredni. A súlyfelesleg miatti fájdalmas lábdeformitások megakadályoznak a sportban.
A kalapácsujj kezelése az azt kiváltó okkal is összefügg. Ha bokasüllyedés vagy lúdtalp következményeként alakult ki, akkor a supinált cipő, vagy a supinált talpbetét is segíthet orvosolni a problémát. Emellett különböző lábtornák is segíthetnek. Mindezeket már ortopéd szakorvos, illetve gyógytornász segít eldönteni és elvégezni.
Persze a kalapácsujjat célzottan is kezelni kell. Például az erre a célra kialakított gyógytorna során a láb izmainak megváltozott húzási irányát korrigáljuk.
Súlyosabb kalapácsujj esetében szóba kerülhet a műtéti megoldás is.
Ha angolul további információkra kíváncsi a kalapácsujjal kapcsolatban, akkor látogassa meg a következő oldalt: